Nahát, jó régen nem írtam már...Két oka volt ennek, az egyik a rengeteg munka, ami miatt örülök, ha napi 10 oldalt tudok olvasni. A másik, hogy jól felmérgesítettem magam egy kedves blogtársamon, aki úgy fikázott egy könyvet, hogy nem is olvasta azt. Illetve olvasta a Wikipédián a tartalmát, ha-ha-ha. Mikor szóvá tettem ezt, rám vetették magukat a könyvblogosok és trollnak, stb, neveztek. Ez egy időre elvette a kedvem az egésztől.DE! rájöttem, hogy konkrétan lesz**om az ilyen korlátolt embereket, nehogy már én ezért ne írjak, ha kedvem tartja. Mert én csak kedvből írok. Nem célom az, hogy kibontakoztassam hihetetlen írói tehetségemet, mint sok blogolónak, aki azt hiszi, szupersztár író, könyvkiadó, stb, akármi lesz belőle, azért mert ír egy blogot. Hihetetlenül sok ember fontoskodik a neten és ezek közül a legviccesebbek, akik azt hiszik, ők okosabbak, műveltebbek, mint a többség. Pedig se nem az elolvasott könyvek száma, se pedig minősége nem tesz valakit királlyá. Nem is írok többet erről, mert csak felhúzom magam. Üzenem a kedves könyvet nem olvasó, de fikázó, sznob bloggereknek, hogy az én blogomat nem kell olvasniuk. Köszi.
Ugyanis csak és kizárólag azért írom ezt a blogot, hogy ne felejtsek el dolgokat. Ha időm engedi, hihetetlen mennyiségű könyvet és filmet falok be, és bizony az ember egy idő után elfelejti ezeket, mert mindig jön újabb élmény, ami felülírja az előzőt. Például a blog nyitókönyve- Miután elmentél- konkrétan kiment a fejemből, amíg el nem olvastam a bejegyzésemet róla. De így eszembe jutott, hogy Atyaúristen, mekkora könyv volt, imádtam.
Szóval ez lenne a fő céom, saját magamnak jegyzeteket készíteni nekem tetsző dolgokról, hogy ne felejtsem el őket. Ha valaki elolvassa, örülni fogok neki. Ennyi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése